A Millenáris egy elsősorban stéherversenyekre optimalizált geometriájú 412 méter hosszú feszítettbeton pálya. Hajós Alfréd és Mattyók Aladár az 1928-as átépítésnél 110-120km/h sebességre tervezték. A Milli ilyen szempontból különleges: ma rövid (akár csak 166m hosszú) parkettás pályákat építenek, amik gyakran lényegesen laposabbak a Millinél, és stéherversenyekre alkalmatlanok. A pálya két tengelyhosszának aránya közelebb van a 0.5-höz, mint a sprint pályák 0.33-as arányához, tehát a kanyarok nagyobb ívűek, és az egyenesek rövidebbek. A kanyar ívei magasak, rettentő_nagyokat lehet róluk borítani.

Eredeti formájában az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmából, Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök tervei szerint épült, 1896. május 14-én adták át. Ekkor a kerékpárpálya egy 500 méter hosszúságú, sík aszfaltút volt.

A sporttelep mai formáját lényegében az 1927–28-ban történt átalakításkor nyerte el, amelyet Hajós Alfréd és Mattyók Aladár tervei szerint végeztek. Az új pályát 1928. június 8-án adták át, a XXXI. kerékpáros világbajnokságra. A pálya hossza 415 méter lett és a kanyarokban 36 fokban döntött.

Az 1928-as világbajnokságon kívül 1949-ben és 1954-ben főiskolai világbajnokságot és számos egyéb hazai és nemzetközi kerékpárversenyt rendeztek itt.

A pálya nemcsak a kerékpársport fellegvára, hanem az első nyilvános magyarországi labdarúgó mérkőzést is itt zajlott le, 1897. október 31-én. Ezen kívül szép számmal rendeztek itt atlétikai versenyeket is, 1949-ben pedig tenisz Davis-kupa mérkőzés színhelye volt. Télen műjégpályaként is funkcionált (1956 és 1986 között, majd 2009-től ismét), az ország második műjégpályájaként.

A pálya történetét legjobban Zeidler Miklós: Egy régi pálya a polgári korban: a Millenáris Sporttelep című könyve foglalja össze.

A Millenáris az egyetlen felnőtt pályakerékpár versenyek lebonyolítására alkalmas helyszín volt.

 

Pálya kresz

A pálya ovális alakú, két egyenes, kevésbé döntött részből (straight) és két meredekebben döntött kanyarból (curve) áll. Az egyenesek 10 fok körüli, a kanyarok 40 fok körüli dőlési szöggel rendelkeznek (erősen pályafüggő, létezik 50 fokosan döntött pálya is!). A pálya hossza 200 és 500 méter között változik, elterjedtebb a 250m és a 333.3m. A haladási irány az óramutató járásával ellentétes.

A pálya felépítéséből (meredekségéből) következik néhány dolog:

  • a kanyarokban létezik egy minimális haladási sebesség, amit el kell érnünk ahhoz, hogy ne csússzunk le az ívről. Ez természetesen változó, általában elmondható, hogy 30 km/h szinte biztosan elég. Persze ez csak akkor érdekes, ha a kék vonalon haladunk (lásd később), a feketén a leesés veszélye nem igazán fenyeget (meg ott eleve gyorsabb az ember).
  • a kanyarok dőlésszöge miatt a minél kisebb hajtókart szokták javasolni, hogy ne érjen le a pedál, pályakerékpárokon általában 165mm-est használnak, és a kerékpár geometriája is olyan, hogy a középcsapágy magasabban van, mint egy országúti kerékpáron. Ez utóbbival pályára menni veszélyes!

Vegyük észre, hogy a pálya kerületével párhuzamosan különböző színű vonalak (line) futnak, amelyek több részre osztják azt.

0. A pálya belső része (infield). Elvileg itt gyülekeznek a kerékpárosok, és innen lehet belépni a pályára. A Millin, ha jól láttam, nincs külön ide vezető alagút.

1. A vastag kék sávon belül belső, vízszintes betoncsík (apron = “kötény”): ez amolyan bemelegítő terület, illetve arra való, hogy az ember a pályára történő belépéshez felgyorsuljon. Célszerű egy-két kört ezen a részen megtenni fel- és levezetésként, izmaink hálásak lesznek érte (avagy hogyan lehet elkerülni az izomlázat). Versenyek szempontjából pályán kívüli terület.

2. A vastag kék sáv (blue band, Cote d’Azur): pályán kívüli terület, csak be- és kilépéskor használható rövid időre, rajta haladni nem szabad.

3. A fekete vonal (measurement line, pole line) kiemelkedő jelentőséggel bír: ez a pálya leggyorsabb része, ezen mérik a pálya kerületét, és a versenyeken is szerepet kap általában. Gyakorláskor itt nem illik lassan menni, ha dolgozni akarunk (riding hard efforts), vagy időt mérünk, akkor itt a helyünk, egyébként nem.

4. A piros vonal (sprinter’s line) és a fekete vonal közötti rész (sprinter’s lane) bizonyos típusú versenyeken kitüntetett terület, egyébként ha a fekete vonalon haladó kerékpárost szeretnénk megelőzni, akkor a piros vonalon tegyük.

5. A piros és a kék vonal közötti terület: “senki földje”, itt lehetőleg ne tartózkodjunk, csak ameddig feltétlenül szükséges.

6. A kék vonal (stayer’s line, relief line) a lassab haladásra szolgáló terület, ha csak úgy körözgetünk a pályán, azt itt tegyük (kicsit ellentmondásos, hogy a kanyarban éppen itt van szerepe a minimális sebességünknek, dehát minden relatív). Versenyeknél is külön szerepe szokott lenni ennek a résznek.

7. A kék vonal feletti rész (ballustrade) egészen a pálya felső szélén lévő korlátig: indításkor és gyorsításhoz használják bizonyos típusú versenyeknél.

A szabályok jórészt megegyeznek az összes pályán, de néhol a speciális feltételek (pl. nagyon rövid, nagyon meredek = nagyon gyors pálya) speciális szabályokat kívánnak, de erre adott esetben úgyis felhívják a figyelmedet. Általánosan a következő viselkedési szabályok, normák ismerete várható el:

  1. Józan ésszel: a biztonság elsődleges fontosságú! Viselkedj úgy, mintha a többi kerékpárosnak elsőbbsége lenne veled szemben, légy nagyon udvarias, cserében ugyanezt várhatod a többiektől.
  2. Helyes kéztartás: a pályakerékpárok kormányán nincs az országúti kerékpárokon megszokott kényelmes fékkarokon való fogás (on brake hoods), mivel fékkarok sincsenek :-) Két módon lehet megfogni a pályakormányt: alsófogással (in the drops), ez a javasolt, illetve ha pihenni szeretnénk, akkor a középső vízszintes részen. A “fékkar-fogás” pályán balesetveszélyes és tilos!
  3. Tervezés, előre gondolkodás: mielőtt belépnél a pályára, figyeld, hogy mit csinálnak a többiek, és alkalmazkodj hozzájuk. Például motorvezetéses gyakorlás közben ne akarjunk track-standet gyakorolni… Sose akadályozz másokat, ne végy váratlan irányokat (pl. visszafelé…)
  4. Előzés: a gyorsabb kerékpáros felelőssége a biztonságos előzés! A lassabb kerékpárosnak úgy kell segítenie a gyorsabbat, hogy “egy helyben marad”, vagyis _nem tér ki_ a gyorsabb útjából – az ő dolga, hogy kikerüljön. Haladj tovább egyenesen, amíg megelőznek.
  5. Haladás a pályán: a vonalak ismertetésekor már említett alapelvek: a fekete és piros vonal közötti részt a gyorsabb, a kék vonalat a lassabb haladásra használjuk.
  6. Fejfordítás: mielőtt irányt változtatnál, fordítsd el a fejed és nézz hátra. A fejfordítás irányjelzésül szolgál a mögötted haladóknak, hogy merre szeretnél továbbhaladni, a hátranézés pedig azért kell, hogy a gyorsabb, előzni készülő kerékpárost észrevedd. Érdemes mindig azt feltételezned, hogy mögötted éppen előzni készülnek, így _mindig_ nézz hátra, ha letérnél a vonalról. Ne feledd, a gyorsabbnak _ELSŐBBSÉGE VAN_!
  7. Figyelj: próbáld meg figyelemmel követni, hogy mi történik a pálya többi részén, különös tekintettel a pályára belépő és azt elhagyó kerékpárosokra. Ha valami nem egyértelmű, mindig készülj a legrosszabbra, hogy a kellemetlen meglepetéseket elkerüld (példa: a kanyar tetején haladsz, és “borítani” készülsz, mikor látod, hogy középen valaki az apron-ról hátrapillant – valószínűleg keresztezné az utadat, ha bejön eléd, de lehet, hogy nem vett észre – biztonságosabb, ha csak a következő körben hajtod végre az akciót).
  8. “Stick” (máshol: stay, hold): angol nyelvű csatakiáltás, jelentése: vigyázz, itt jövök mögötted és mindjárt megelőzlek, MARADJ AHOL VAGY és ne tégy hirtelen mozdulatot! Ha neked kiáltják ezt, feltételezd, hogy többen is meg akarnak előzni, ezért ha egy kerékpáros már elhaladt melletted, és te irányt változtatnál, _mindig_ győződj meg arról, hogy nincsenek többen mögötted.
  9. Track-stand gyakorlása: kérj engedélyt mindenkitől a pályán, hogy track-stand-et gyakorolhass.
  10. Ketten egymás mellett: nem javasolt, általában nincs engedélyezve a pályákon, hogy két kerékpáros hosszabb időn keresztül egymás mellett haladjon.
  11. Belépés a pályára (középről): természetesen, ahogy már többször hangsúlyoztam, a gyorsabb kerékpárosnak mindig elsőbbsége van, ezért belépés előtt győződj meg arról, hogy nem tartasz fel senkit. Gondolj bele, hogy a fekete vonalon a jellemző haladási sebesség 40km/h felett van, nem kellemes ütközni ilyen tempóval…

Ezek a gyakorlásra vonatkozó általános szabályok, alapelvek.

Egy mondatban összefoglalva: józan paraszti ésszel gondolkodjunk, és KOMMUNIKÁLJUNK a többiekkel, hogy ne kerüljünk veszélyes helyzetbe.

 

Versenytípusok

Egyéni üldözőverseny

Az egyéni üldözőverseny hosszabb távon és kiesése alapon zajlik. Két bringás indul a két egyenesből és céljuk minél gyorsabban teljesíteni az előírt távot. A kvalifikáció során mindenkinek a saját idejét veszik figyelembe és ez alapján kerülhetnek a döntőbe.
Ott már egyenes kieséssel folytatódnak tovább a küzdelmek, aki tehát legyőzi aktuális ellenfelét, az nyerte a futamot. A kvalifikációban a két legjobb időt elért versenyző mérkőzik az aranyéremért, a második két legjobb idő pedig a bronzért és így tovább.
Nagyon fontos a megfelelő, aerodinamikus testtartás ebben a számban, a légellenállás optimalizálása nagyban javíthatja az elért időeredményt. Ezeken a futamokon a kerekesek speciális időfutam kormányt és tele kerekeket is használnak.
Nők: 3000 méter
Férfiak: 4000 méter

Csapat üldözőfutam

A 4 km-es csapat üldözőverseny egy igazi teszt technika és ember számára. Négy kiváló versenyző dolgozik egy csapatban, sikerük pedig attól függ mennyire értik meg egymást a pályán, mennyire tudnak olajozottan összedolgozni. Az aktuálisan élen tekerő bringásnak minél magasabban kell tartani a tempót, míg a többiek mögötte pihennek szélárnyékban (lánctalp).
A vezető szerepe körönként változik, általában nem is megy végig a versenyen a csapat mind a 4 tagja, ez is a taktika része. A csapattagoknak muszáj azonban minél közelebb tekerni egymáshoz, azért, hogy minél gyorsabban válthassak, így egy apró hiba is végzetes lehet.
A pályán két csapat köröz egyszerre, akik megpróbálják befogni egymást. A kvalifikáció során a leggyorsabb időt elért két csapat mehet az aranyért, a második két leggyorsabb pedig a bronzéremért küzdhet.
Férfiak: 4000 méter

Sprint

A pályasprint versenyszám a kerékpársport egyik legrégibb eseménye, mely először az 1893-as chicago-i Világbajnokságon debütált. Ez egy klasszikus, rövidtávú szám, ahol két vagy több versenyző (futamoktól függően) küzd egymás ellen, 3 körön keresztül.
Érdekessége, hogy a sebesség 0-ról indulva körönként növekszik (a versenyzők gyakran hosszú ideig egyhelyben állnak a bicikli nyergében a rajtot követően, ezt úgy hívjuk, hogy trackstand), a taktika, valamint a robbanékonyság pedig óriási szerepet kap. Taktikás versenyszám, mert annak van előnye, aki az elején _hátul_ megy. Emiatt a versenyzők eleinte azon vannak, hogy a másik mögé kerüljenek, ebből a célból néha teljesen megállnak (trackstand). A Milli geometriájából (magasak a kanyarok) adódik, hogy nem csak azért kell taktikázni, mert a hátul lévő versenyző az elöl lévő hátszelében halad, hanem azért ism mert a borítás sok lendületet tud adni. Igazi észjáték ez a szám, ahol az ügyesebb, furfangosabb bringás arathatja le a babérokat.
Az utolsó körben természetesen már mindent kiadnak magukból, a férfiak általában 65 km/h felett tudnak száguldani az utolsó 200 méteren. Az nyer, aki a végén hamarabb ér a célba.
A versenynek akkor van vége, ha valamelyik bringás két győzelmet gyűjtött össze, így előfordul, hogy ehhez 3 futamra van szükség.
A 200 méteres repülőt egyéni időfutamként is szokás megrendezni, amikor a sorrendet az utolsó 200 méter időeredménye dönti el.

Keirin

A keirin versenyszám az 1940-es években született, ez nem más, mint a tradicionális sprint szám japánosított verziója. Abban különbözik tőle, hogy itt 7 bringás indul egyszerre a táv pedig 2000 méter. Egy speciális felvezető motor, az ún. derny vezeti a futamot és körről körre kényszeríti nagyobb sebességre a mezőnyt.
Az első 1400 méteren a motor 30 km/h-val halad, majd ezt követően 50-re növeli sebességet és elhagyja a pályát. A versenyzők azért küzdenek, hogy minél jobb pozíciót foglaljanak el, mielőtt a derny elhagyja a terepet és belevágnak a végső, kb. 400-500 m hosszú sprintbe. Az első az, aki először átér a célvonalon, gyakran 60-70 km/h sebességgel.
A hölgyeknél 25 és 45 km/h az említett két sebességhatár.

Csapat sprint, Olimpiai Sprint

Ezt a számot, korábban Olimpiai Sprintként ismerhettük. Két csapat áll fel a pályán a két ellentétes egyenesben, csapatonként 3 bringással, a táv 3 kör. Az első versenyző feladata, hogy a csapatot tisztán (bukás és egyéb hiba nélkül) elindítsa és minél hamarabb a lehető legnagyobb sebességet érje el.
Az első kör végeztével az addig vezető bringás “kiborít” és az addig második pozícióban tekerő társának adja át a vezetést. Ő is egy kört megy, majd jön a harmadik, általában kiváló időfutam menő, aki az utolsó körben megpróbálja megtartani a hatalmas sebességet és a célba vezeti csapatát.
További érdekesség, hogy a felvezető versenyző nem állhat ki az élről az első kör vége előtt és a rajtvonalat elhagyva 15 méteren belül vissza kell állnia a sor végére, különben a csapatot kizárják. Itt is lehetőség van két rajtra, amennyiben az első nem sikerült volna szabályosra.

Állórajtos sprint

Chariot
A pálya méretétől függően 4 és 8 közötti versenyző állórajtból indul, és rövid távot (általában egy kört) megy.

Egyéni időfutam, Kiló

A pályaversenyeken az állórajtos egyéni időfutamok a robbanékonyságról és a minél erőteljesebb megindulásról szólnak. Mivel a pályabringákon csak egy áttétel (általában 54×12, vagy 55×11 van), ezért az álló helyzetből induló versenyzőknek némi időbe telik felvenni az utazósebességet. Ahogy Goda Gyula bácsi mondta, “Az igazi pályás az, aki az állórajtos időfutamon helyben megforgatja a kereket”, utalva evvel arra a brutális erőre, melyet a meginduláskor a versenyzők kifejtenek.
A rajt után természetesen a cél a legrövidebb időn belül teljesíteni a távot, a helyezések és érmek sorsa azonban gyakran csak ezredmásodperceken múlik. A rajt egyébként egy speciális kapuból történik, a startpisztoly eldurranásával egy időben indulhatnak a kapuból versenyzőket, hasonlóan a futókhoz.
Amennyiben valaki elrontja a rajtot, van lehetőség egy újabb indulásra, két rajtnál azonban nem lehet több futamonként.
Nők: 500 méter
Férfiak: 1000 méter

Egyórás időfutam

The Hour
Ki tud többet menni egy óra alatt állórajtból?

Pontverseny

A pályaversenyek egyik legizgalmasabb, leglátványosabb formája. Lényege, hogy meghatározott (a Millin általában 5) körönként ún. részhajrák vannak a célvonalon való áthaladáskor, mely hajrák során pontokat kell gyűjteni. A részhajrá első 4 helyezettje kap pontot (5,3,2,1), a hajrák pedig 10 körönként vannak, valamint az utolsó kör végén is. 20 pontot kap tovább az a versenyző, aki ún. körelőnyt csinál a mezőnyhöz képest, aki pedig körhátrányba kerül attól 20 pontot levonnak.
Ha a verseny végén több versenyző is azonos pontszámmal áll, akkor a részhajrákon szerzett jobb helyezés dönti el a győztes kilétét.
Mivel ebben a számban nagy számú (20-30 fő) mezőny indul, ezért a résztvevőknek pontosan tudniuk kell éppen hol is helyezkednek el a mezőnyön belül. Ez azonban a hatalmas tempó és a szétszakadozott boly miatt nem is olyan egyszerű feladat. Gyorsaság, kitartás, koncentráció és kiváló helyzetfelismerő képesség az, amitől igazán jó pontversenyzővé válik valaki.
Nők: 25 km
Férfiak: 30 km

Hólabda

Snowball
A pontverseny olyan variációja, amikor az első befutó kap pontot a sprintekben, de egyre növekvő számút: az első egy pontot ér, a második kettőt, stb. Általában a sprintek is gyakrabban vannak, mint a sima pontversenyben.

Váltó, Madison

25 darab kétfős csapat körőz a pályán, a tagok pedig meghatározatlan időközökként váltják egymást.
Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy mindig csak 1 csapattag versenyez élesben, tehát míg az egyik (nevezzük A-nak) a pálya alsó részén teljes erőbedobással teker, addig, a másik (nevezzük B-nek) a pálya felső részén könnyedén pörgetve pihen.
Amikor A versenyző kellőképp elfáradt, akkor következik a váltás. Ez úgy néz ki, hogy B versenyző lejjebb húzódik a pálya aljára és hátrafelé figyelve várja érkező csapattársát. Amikor A versenyző utoléri B versenyzőt és elhalad mellette, belekapaszkodik társa kinyújtott karjába majd egy nagy húzással lendületet ad B versenyzőnek, tulajdonképpen berántja őt.
Ezután A versenyző felmegy a pálya felső részére és várja, amíg B versenyző is kellőképpen elfárad. A váltásoknál óriási tumultus és bukások szoktak kialakulni, a verseny pedig gyakran nehezen átláthatóvá válik. Ettől függetlenül a madison egyértelműen a pályasport leglátványosabb versenyszáma.
A madison egyébként a hatnapos pályaversenyek alappillére, nevét pedig onnan kapta, hogy először 1899-ben a new york-i, Madison Square Gardens-ben mutatták be a közönségnek.
A szabályokról érdemes még tudni, hogy a csapatok célja itt is a pontgyűjtés, 20 körönként vannak részhajrák, 5-4-3-2 és 1 pontért. Amennyiben valaki körelőnyt csinál, az többet ér mint a szerzett pontok, így egy ilyen “manőverrel” akár meg is nyerhető a futam. Ha pedig több csapat is körelőnyhöz jut, úgy a részhajrákon elért jobb eredmény dönt. A verseny távja 50 km.

Kieséses verseny

Miss and Out
Hasonlít a pontversenyhez, csak nem az elsők kapnak pontot, hanem az utolsók kiesnek a sprintekben, amíg egy előre meghatározott számú versenyző marad. A benntmaradók között a célvonalon való áthaladás sorrendje dönt. Ezt is lehet váltóverseny formájában játszani. A súlyosabb formája az, amikor a sprintkörök kivételével bennt kell maradni a kék és piros vonal között, mert ha kimégy vagy kilöknek hátramész a végére.

Scratch

A sratch verseny a pálya szakág legfiatalabb tagja, csak 2002-ben vezették be a Világkupa sorozatba. Ez is egy nagyon látványos dolog, az indulók tömegben rajtolnak, a helyezések pedig az utolsó kör végén lévő hajrában dőlnek csak el.
A jó tempómenők általában hatalmas iramot diktálnak, megpróbálva ezzel elvenni a sprinterek kedvét a virgonckodástól és megrostálni a mezőnyt, mire az utolsó körre érnek.
Általában az utolsó 10 körben a legizgalmasabb a verseny, eddigre a legtöbben már teljesen kifáradnak. Aki körelőnyt csinál, az természetesen itt is a győztes lesz, ha azonban ez senkinek sem sikerül, akkor egy hatalmas sprintet láthat a verseny végén az addigra már általában kellőkép “felajzott” közönség. Időmérés nincs, a párviadalból az kerül ki győztesen, aki először gurul át a célvonalon.
Van combizmod? Reggel tettél be taktikát a zsákodba? Akkor RAGMEG!
Nők: 10 km
Férfiak: 15 km

 

 

Kép: Hu Totya (CC BY-SA 4.0)